A Paksi Atomerőmű bővítését nem érinti az Oroszország elleni mostani nemzetközi szankciós csomag - mondta Aszódi Attila, az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos hétfőn a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.
Szerdán és pénteken tartja következő ülését az Országgyűlés. A képviselők a hét közepén fogadhatják el a bankok elszámoltatásáról szóló kormányzati törvényjavaslatot, amelynek eredményeként a kormány szerint átlagosan akár harmadával is csökkenhetnek a devizahitelesek törlesztőrészletei. A parlament szerdán új alkotmánybírákat is választhat, míg pénteken a paksi bővítésről vitázhatnak.
Elutasítja a szórakoztatóipar felületességét, de szereti, ha a művészet kényes, vagy kitárgyalatlan közéleti problémákról beszél. Ezért is ihlette meg azonnal a paksi bővítés témája. Alkotásaival az egyszerűségre törekszik, mert az embereknek szerinte már nincs ideje a bonyolult üzenetek megfejtésére. Az idei ARC-pályázat HVG-különdíjasával, Gutema Dáviddal beszélgettünk.
Sajtóértesülések szerint pénteken további szankciókat jelent be az Európai Unió Oroszországgal szemben. A szankciók azt is megtiltják, hogy az uniós vállalkozások hitelt vegyenek fel orosz bankoktól, ebbe akár a tervezett paksi bővítés is beleeshet. A tilalmak által érintett listára több név és cég is felkerül, illetve az orosz védelmi és olajipar cégeinek megtiltják, hogy uniós piacokról szerezzenek be forrásokat.
Az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos szerint Paks 2 előkészítését egyelőre nem befolyásolják az Oroszország elleni szankciók.
Aszódi Attila fő feladata kezdetben a paksi bővítéssel kapcsolatos szerződések megkötésének felügyelete lesz. A 2003-as paksi üzemzavar után is kormánybiztosként felügyelte a területet.
A Védegylet levélben kérte Áder János államfőt, hogy aláírás helyett az Alkotmánybíróságtól (Ab) kérjen normakontrollt a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos hitelszerződésről szóló jogszabályról.
A volt pénzügyminiszter szerint az orosz hitel arra kell, hogy a kormány ki tudja fizetni azokat a veszteségeket, amelyeket a populista intézkedésekkel halmozott fel.
Bár a Fővárosi Törvényszék elutasította el az erőmű építésére vonatkozó adatnyilvánossági keresetet, mert kiderült, hogy a kért információk nem is léteznek, Seszták Miklós fejlesztési miniszter szerint igenis létezik hatástanulmány Paks 2-ről és mindent közzétettek, ami "nem sérti a közérdeket".
Első fokon elutasította a Fővárosi Törvényszék az Energiaklub és a Módszertani Központ Egyesület keresetét, amelyet közérdekű adatért indítottak. A bíróság indoklása szerint a civilek olyan anyagokat kértek volna ki, amelyek el sem készültek.
Duplájára nőtt az importáram részaránya Magyarországon, az erőművek egymás után zártak be, új kapacitások pedig nem épültek - ezért szavazza meg a Jobbik, bár "nem jó szívvel", a paksi bővítéshez szükséges hitelmegállapodást - mondta Volner János hétfő délután. Kisvártatva a párt közölte: inkább mégis tartózkodik a szavazáson.
Ha a parlament kormánypárti többsége megszavazza a paksi atomerőmű bővítéséhez szükséges hitelmegállapodást, akkor az LMP Áder János köztársasági elnökhöz fordul azt kérve, hogy ne írja alá a törvényt - közölte be hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján Szél Bernadett társelnök.
Az Együtt-PM határozottan tiltakozik a hitelszerződés aláírása és az erőmű bővítése ellen. A bővítés az ország éves GDP-jének tíz százalékába, minden egyes magyar embernek hétszázezer forintjába kerül – mondta Szabó Tímea.
A szocialistáknak valójában nem az államadósságért, hanem az elzárt paksi pénzcsapokért fáj a fejük - reagált a Fidesz vasárnap az MSZP-s Burány Sándor felvetésére, aki azt javasolta, halasszák el a hétfői zárószavazást a paksi hitelszerződés ügyében.
A paksi atomerőmű bővítéséhez szükséges hitelmegállapodás jóváhagyásáról dönthet az Országgyűlés jövő heti rendkívüli ülésén.
A Roszatom nagy valószínűséggel a szentpétervári Atomenyergoprojektet bízza meg a paksi erőmű két új blokkjának tervezésével - mondta el Nagy Sándor, az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója a moszkvai Atomexpón hétfőn.
A magyar kormánynak legalább három dolgot kell tisztáznia az Európai Bizottság előtt: volt-e Magyarországnak joga nemzetközi szerződést kötni Oroszországgal, nem lesz-e tiltott állami támogatás elvébe ütköző a beruházás, továbbá miként valósul meg a fűtőanyag-beszerzés függetlensége, vagyis bárhonnan beszerezhető lesz-e a fűtőanyag az erőműhöz. Lázár optimista, szerinte a kormány képes lesz meggyőzni az Európai Bizottságot.
"Mitől fosztja meg Magyarországot a paksi bővítés" címmel kezdeményez vitanapot az LMP. A tervek szerint tematikusan végigvennék, hogy a kormány "mit nem csinált" az alternatív energiahordozók helyzetbehozásáért.
Az Együtt-PM társelnöke blogján teljes egészében nyilvánosságra hozott egy 11 dokumentumból álló tanulmánycsomagot, amely a telephely vizsgálatát alapozza meg. Szerinte az iratok alátámasztják, hogy olyan kockázatok is felmerülnek, amelyeket eddig nem tártak a nyilvánosság elé a paksi bővítéssel kapcsolatban.
Benyújtott paksi szerződés, résnyire nyíló áfadosszié, fehéredő gazdaság, lenyomott ingatlanárak, visszaütő rezsicsökkentés és felfelé kúszó élelmiszerárak. Ukrajnában pedig kifosztottak egy Metro áruházat. Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
